Adobe Sign és DocuSign Magyarországon: Mikor nem fogadja el a bíróság?
A digitalizáció korában a cégvezetők és IT döntéshozók gyakran nyúlnak a világ legismertebb márkáihoz, ha elektronikus aláírásról van szó. Az Adobe Acrobat Sign és a DocuSign kényelmes, esztétikus és globálisan ismert megoldások (de még rengeteg hasonló megoldás is van). Azonban minősített elektronikus aláírást szolgáltató cégként kötelességünk rávilágítani egy kritikus tényre: Magyarországon a kényelem nem azonos a jogbiztonsággal.
Sok hazai vállalkozás abban a hiszemben ír alá milliós szerződéseket, hogy a „zöld pipa” a PDF-ben vagy egy aláíráskép automatikusan védelmet jelent. Ez azonban súlyos tévedés, amely egy esetleges jogvitában végzetes lehet.
Mit ígér az Adobe és a DocuSign?
Ha megnézzük a gyártók hivatalos tájékoztatóit, a következőt látjuk:
Adobe Sign: AzAdobe Trust Centerhangsúlyozza, hogy megfelelnek az eIDAS rendeletnek, és támogatják a minősített elektronikus aláírást (QES). Azonban az alapértelmezett szolgáltatásuk az e-mailes azonosításra épül, ami az eIDAS szerint csak “egyszerű”elektronikus aláírásnak (SeS) minősül. Mivel az eIDAS rendelkezik az egyszerű elektronikus aláírásokról is, ezért ennyiben valóban megfelel az eIDAS-nak, de nem nyújtja azt a biztonságot, amit a többség keres, és amit a jogszabály elvár.
DocuSign: ADocuSign Legality Guideszintén büszkén hirdeti az eIDAS megfelelőséget. Ugyanakkor apróbetűs részben jelzik: a QES szintű aláíráshoz külön azonosítási folyamat (pl. videoazonosítás) szükséges, amit az alap előfizetések nem tartalmaznak. Az alap szolgáltatás itt is pusztán egyszerű elektronikus aláírás csupán.
A csapda: Mindkét szolgáltató elismeri, hogy csak a minősített elektronikus aláírás (QES – Qualified Electronic Signature) rendelkezik a saját kezű aláírással megegyező joghatással az egész EU-ban. Minden más szint (SES, AES) esetén a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy elfogadja-e bizonyítékként a dokumentumot. Részletek az eIDAS-ról itt.
A magyar jog falai: Ptk. és Pp.
A magyar bíróságok nem a szoftver márkanevét nézik, hanem a hatályos törvényeket:
Az írásbeliség követelménye (Ptk. 6:7. § (3)): Ahhoz, hogy egy dokumentum írásbelinek minősüljön, alkalmasnak kell lennie a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő azonosítására és az időpont megállapítására. Egy sima, e-mail alapú Adobe Sign aláírásnál az „azonosítás” támadható: bárki hozzáférhetett az illető postafiókjához.
Teljes bizonyító erejű magánokirat (Pp. 325. §): Ez a magyar perjog „szent grálja”. Ha egy okirat ilyen, a bíróságnak vélelmeznie kell, hogy a benne foglalt nyilatkozatot az aláíró megtette. Az elektronikus okirat csak akkor felel meg ennek, ha minősített elektronikus aláírással (QES) vagy az állami AVDH (2025 november 1-ig) szolgáltatással látták el.
Miért kockázatos az Adobe és a DocuSign a magyar KKV-knak?
Bár ezek a szoftverek képesek lennének QES létrehozására, ehhez külső bizalmi szolgáltatót (úgynevezett TSP-t) kell integrálniuk. Ez a magyar felhasználó számára:
Bonyolult: Nemzetközi videós azonosításon kell átesni, gyakran angol nyelven.
Drága: A QES funkcióért és a tanúsítványokért jelentős felárat kérnek a globális óriások.
Külföldi joghatóság: Vita esetén a gyártói garanciák és a technikai háttér külföldi szervereken és jogi környezetben értelmezendők.
Mi a helyzet a fokozott biztonságú elektronikus aláírással?
Nagyon sok magyar (vagy más külföldi) szolgáltató ezt az aláírást nyújta, pl: alairom.hu, ittirdala.hu. Ez a szint már komolyabb technikai védelmet nyújt, (mint az egyszerű elektronikus aláírás), de jogi értelemben van egy jelentős korlátja: nem feleltethető meg automatikusan a saját kezű aláírásnak.
Azonosítás: Egyedileg összekapcsolható az aláíróval.
Ellenőrzés: Olyan adatokkal hozzák létre, amelyeket az aláíró nagyfokú megbízhatósággal, kizárólagosan az ellenőrzése alatt tarthat.
Integritás: Bármely későbbi módosítás az adatokon felismerhető.
Jogi státusz: Magyarországon a Ptk. szerint „írásbelinek” minősül, de nem hoz létre teljes bizonyító erejű magánokiratot önmagában.
Kockázat: Egy esetleges jogvita esetén az aláíró félnek kell bizonyítania, hogy az aláírás tőle származik és a tartalma nem módosult. A magyar törvények alapján ez nem elégséges az állammal való digitális kapcsolattartáshoz, részletes jogszabály magyarázat itt.
Minden esetben érdemes rákérdezni, hogy a szolgáltatás pontosan milyen elektronikus aláírás típust nyújt (az eIDAS szerinti aláírás fajták összehasonlítása itt található).
A FlintSign megoldása: Jogbiztonság, magyar nyelven
A FlintSign szolgáltatása az olasz felügyelet alatt működő InfoCert S.p.A. infrastruktúrájára épül, amely:
Ez azt jelenti, hogy az InfoCert által kibocsátott aláírásokat minden EU-tagállam köteles elfogadni, így Magyarországon is teljes joghatással bírnak.
Összegzés: Ne kockáztasson milliókat egy kényelmes, de jogilag „vékony” aláírás miatt. Az Adobe Sign és a DocuSign kiváló eszközök globális marketing-együttműködésekre, de ha teljes bizonyító erejű magánokiratot akar létrehozni Magyarországon, válassza a FlintSign szakértelmét.
Lássuk be: az esetek többségében egy magyar KKV-ügyvezető nem azért kezd el elektronikus aláírást keresni, mert minden vágya digitalizálni a cégét. Sokkal gyakoribb, hogy…
A teljesen elektronikus alapú ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) földmérőknek szóló szakági felületének élesítésével a hazai geodéziai munkavégzés végleg digitális alapokra helyeződött. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021.…
Gondolkodtál már azon, hogy a cégedben hány órát és hány ezer forintot éget el az, ahogyan a dokumentumokat kezelitek? A legtöbb vállalkozásban a nyomtatópapír…